Hírek és elemzések
Az egészséges táplálkozás kérdése különösen érzékeny ott, ahol gyerekekről van szó. Sokakban merült fel az elmúlt években a gondolat: miért ne juthatnának a diákok valódi, friss tejhez az iskolákban, automatákból, közvetlenül a termelőktől?
Az elképzelés logikusnak tűnik, és több helyen kísérletek is indultak a megvalósítására. A gyakorlat azonban gyorsan szembesítette a kezdeményezőket a szabályozási és gazdasági realitásokkal.
Ez a cikk azt vizsgálja, miért nem működik az iskolai tejautomata-modell, és milyen környezetben lehet mégis életképes az automatás vagy tejesautós tejértékesítés.
Iskolatej tejautomatából?
Táplálkozzunk egészségesen – és adjunk gyermekeinknek is egészséges élelmiszert. Adjunk nekik valódi, igazi tejet, és ne olyan, fehér színű folyadékot, amelyből az ipari feldolgozás során már szinte minden természetes összetevőt eltávolítottak.
Jól hangzik, ugye?
Logikusnak tűnik a gondolat: az iskolákban tejautomatákat lehetne elhelyezni, amelyeket egy közeli gazdaság naponta friss tejjel töltene fel. A gyerekek pedig a szünetekben valódi tejet ihatnának, annak minden hasznos összetevőjével együtt.
Sokan gondolkodtak már így – és többen neki is indultak a megvalósításnak.
A valóság azonban jóval kiábrándítóbb.
Miért nem működik?
Elsősorban élelmezés-egészségügyi okok miatt. A hatályos szabályozás szerint a nyers tejet nem szabad azonnali fogyasztásra ajánlani: azt haza kell vinni, és fel kell forralni. Ez jogszabályi előírás.
Ennek következtében nincs olyan hatóság, amely engedélyezné nyers tej árusítását iskolai környezetben.
Felmerülhet megoldásként, hogy a gazdaság pasztőrözőt állít be, és már pasztőrözött tejet szállít az iskolába. Technikailag ez megoldható – a probléma azonban nem áll meg itt.
Az üzleti realitás
Az iskolákban a diákok jellemzően napi 4–6 szünetben tudnának tejet vásárolni. Ez az időszak és az ebből adódó forgalom nem elegendő ahhoz, hogy egy tejautomata üzemeltetése gazdaságosan működjön.
A tej és a tejtermékek nem értékesíthetők olyan árréssel, mint az üdítőitalok. A tejágazatban nincsenek extrém nyereségek, az automatás értékesítés csak megfelelő forgalom mellett fenntartható.
Következtetés
Bármennyire is vonzó az elképzelés, iskolába kihelyezett tejautomatát üzemeltetni jelenleg nem szabad és nem is éri meg. Fontos, hogy ezt a kérdést ne illúziók, hanem szabályozási és gazdasági tények alapján ítéljük meg.
A tejautomaták számára forgalmas, nyilvános helyek jelentenek valós alternatívát: piacterek, buszpályaudvarok, vasútállomások környéke, illetve olyan nagyobb munkahelyek, ahol a napi forgalom folyamatosan biztosított. Több esetben a tejesautós értékesítés is kifizetődőbb megoldás lehet.
Forrás: saját szakmai összefoglaló és ágazati tapasztalatok (2011–2012)
